Helyi piacot a helyi termékeknek!

A fenntartható közösségek és a tájbarát mezőgazdaság érdekében 2011. szeptember 17-én elfogadott pannonhalmi nyilatkozat egyik sarkalatos kérdésköre a helyi piac és annak jelentősége. A helyi piac a globális gazdasági hálózatok uralma alól felszabadító élelmiszer-önrendelkezés és a közösségi tudat helyreállításának és megerősítésének gyökereként értelmezhető, így központi magja a fenntartható fejlődésnek.

A helyi piac létrehozása során számos akadályba ütközik. Gyakorta sem megfelelő számú termelő, sem elegendő mennyiségű termék nem áll rendelkezésre egy piac megalakításához. A szabályozó jogi rendszer átláthatatlan, életidegen és sok helyütt harmonizáció híján ellentmondásos is - ez alapjaiban nehezíti meg a piac létrejöttét. A higiéniai elvárások abszurdak, a helyi termékek többnyire fű alatt cserélnek gazdát, a nagybani piacról érkező áruk kizárása problematikus, az élelmiszerek általános forgalmi adója végett a kistermelői és őstermelői termékek versenyképtelenek a világpiaci árukkal szemben.

A pannonhalmi tanácskozás résztvevői gyakorlati útmutatóval szolgáltak a helyi piac létrehozásának elősegítésére, a következő néhány sorban pontokba szedve összefoglalom a pannonhalmi nyilatkozat helyi piac kérdéskörével kapcsolatos alapvető tennivalóinak listáját. (A kiemelések önkényesek, a teljes és részletes javaslatok az eredeti dokumentumban olvashatóak.)

1. A Nemzeti Földalap birtokában lévő földek bérleti jogának megpályázásánál a helyben lakók családi, kis és közepes méretű gazdaságait (a legfeljebb 300 hektáron történő gazdálkodás a pályázó közeli hozzátartozójával egyetemben) előnyben kell részesíteni.
2. A pályázati rendszert egyszerűsíteni szükségeltetik, a - részvételi, adminisztrációs és egyéb - díjakat minimalizálni kell, ezzel ösztönözve és megkönnyítve a kisebb gazdálkodók részvételét.
3. Az illegális kereskedelmet gazdasági és közösségi szankciókkal meg kell regulázni, a mezőőri rendszer és a közbiztonság helyreállításával vissza kell szorítani.
4. Az önkormányzati rendszert meg kell őrizni, hiszen ezek lehetnek az utolsó védőbástyái a település fenntarthatóságának.
5. Tárcaközi bizottságot kell felállítani, civil szakértők bevonásával a jogi rendszer kóros burjánzásait rövidre kell vágni.
6. A “háztáji termelést”- a nem piaci mennyiséget termelőket, a csupán háztól árusítókat - támogatni szükségeltetik az adminisztratív és a higiéniai feltételek minimalizálásával.
7. Az élelmiszerek ÁFÁ- ját a legkedvezményesebb ( 5%-os) kategóriába kell sorolni.
8. Ki kell alakítani a fiatal gazda életpálya-modellt és biztosítani kell annak érvényre jutását.
9. Gazdabank létrehozásával kedvező mezőgazdasági hiteleket kell kínálni.
10. Tanácsadó rendszert kell kialakítani, mellyel a gazdálkodni kívánók könnyen és olcsón jutnak olyan információkhoz, melyek érdemi segítséget nyújtanak tevékenységükhöz.
11. A helyi boltban helye kell legyen a helyi termékeknek.

2011. április 30-án idény piacként induló, ám napjainkban, még télen is sikeresen működő nagymarosi termelői piac értékadó mintája lehet a helyi közösséget kialakító, a hely erőforrásait nem csupán megőrző, hanem gyarapító fenntartható gazdaságnak. Az őstermelői árusítás, a kézműves kirakodóvásár és a zenés vásári komédiázás egy civil kezdeményezésnek köszönhetően indult útjára és a kezdeti nehézségeket átvészelve Nagymaros igazi kincsévé vált.

Aktuális: Spájz placc
December 17-én, szombaton 17.00- 22.00 óra között a Szimpla Kert (VII., Kazinczy u. 14) nyújt otthont a helyi termékeknek. Lesz minden a mézédes méztől, a piros almán keresztül az érett lopótökön át egészen az ízes mangalicáig. Érdemes kilátogatni.